A négy nagyobb Szabbat, a tűz ünnepei:
1. SAMAIN (ejtsd: szow-een, szow-in vagy szav-ein)
A Samain október 31. és november 11. között tartható meg. Ez a Boszorkány Újév, egyúttal a legelső szabbat, amiből az összes többi következik. Egyes boszorkányok szerint az újévre köszöntő éjszakán megnyílik a Tündér-hegy, s ekkor hol javunkra, hol kárunkra, szabadon érintkezhetünk a tündérekkel. Ebben az időszakban az élők és holtak birodalmát elválasztó hártya elvékonyodik, ezért ilyenkor szokás e vékony hártyán már áttűnt szeretteinkre emlékezni. A reinkarnáció tanai szerint ők lélek alakjában továbbra is léteznek. A Samain az élet folyamatosságának szent napja, az év harmadik, utolsó betakarítási ünnepe. Ekkor fordul egyet az év kereke, ez tehát a legnagyobb fesztivál.
2. IMBOLC (ejtsd: eim-boul/g), más néven: Candlemas (gyertyaszentelő napja)
Február 2-án megtartott ünnep. A szertartáson az Istennő szülés utáni felépülését köszöntjük és örvendezünk, hogy az Isten újra közénk került. Az Imbolc a wicca tavasz beköszöntének ünnepe. Az isten, akinek születésén örvendeznek, lehet a kelta Lugh, a napisten. A Candlemas elnevezés az ünnepi éjszaka alatt égetett gyertyák miatt ragadt az ünnepre.
3. BELTANE (ejtsd: Bel-tiin, Bel-taun-uh)
Április 30-án vagy május 1-én megtartott ünnep, éppen a Samainnal ellentétes értelme van. A második legjelentősebb szertartás. Samainkor a halálról és az elmúlásról emlékezünk meg, Beltane alkalmával viszont az újjászületésről. A balefire (jelentése örömtűz, bajt elhárító tűz) napja, amelynek fénye áldást hoz a házra. A Beltane szertartásain a szerelem, a szeretet és a romantika játssza a főszerepet, mivel megelevenítjük Urunk és úrnőnk egymás iránt érzett szerelmét. A nevetés, az ének és a tánc mindennél jelentősebb e szertartáson.
4. LAMMAS (ejtsd: Lam-mash)
Augusztus 1-én megtartott ünnep, elsősorban Lugh, a kelta napisten dicsőítésére való Szabbat, van, ahol Lakodalmas ünnepnek, másutt az Első betakarítás ünnepének nevezik. A harmadik legfontosabb Szabbat, amelyen a föld bőségéért mondunk köszönetet a Szellemnek. Az ünnep kelta neve Lunasa. A többi Szabbattól eltérően ez egész napos mulatság, piknikkel, játékokkal és kiadós beszélgetésekkel. A Lammas ezenfelül a Wiccák hálaadási szertartása, ugyanezt az európai pogány gyakorlat szerint ősszel tartják.
A kisebb Szabbatok:
1. Téli napforduló/Yule.
Finn újévként vált közismertté. December 21-én vagy 22-én tartják, attól függ, melyik napra esik a napforduló. A boszorkányok ekkor az Isten újjászületését köszöntik, és örvendeznek, hogy visszahozza magával a nappali világosságot, a meleget és az emberek utódnemzési kedvét. Az ünnep legendás ősi alakja a Tölgy király (a gyarapodó év ura), aki csatában legyőzi a Magyal királyt (a fogyó év urát). Magyal királyt azonosítjuk a magyalbogyókkal díszített kucsmás Télapóval, akit fortélyos ügyességgel repít nyolc (Szabbat) szarvasa, azaz a Szarvas Isten szent állatai. A Yule fa a kívánságok fája, amelyen egyenesen az univerzum karjaira függesztjük az újévi kívánságainkat. Az örökzöld, télen is eleven fenyő az Istennő jelképe.
A dolog sok tekintetben emlékeztet a karácsonyfa állításra, és ez nem véletlen, mert a keresztények a pogányoktól vették át ezt az ünnepet. Jézus születésének időpontja ismeretlen, legegyszerűbb volt rátelepíteni a népszerű pogány ünnepre.
2. Tavaszi napéjegyenlőség/Ostara (márc. 21-22)
Az Ostara az Úrnő ünnepe, amikor a föld termékenyre fordul, ezt köszöntjük. Hibáinkat, rossz szokásainkat felírjuk egy papírra, és a héten kiengeszteljük, akit megbántottunk, visszafizetjük az adósságainkat, vagyis törekszünk az egensúly helyreállítására. Ostara éjszakáján azután a listát magunkkal hozzuk a bűvös körbe, és ünnepélyes keretek között elégetjük, hogy tiszta karmikus lappal indulhassunk a termékeny évszakba.
3. Nyári napforduló/Litha (június 21-22)
Az ereje teljében lévő Isten szenvedélyességét és dicsőségégét ünnepeljük. Az Isten energiája ezen a napon tetőzik. A Yule napján egymással csatázó Tölgy király és Magyal király ismét megmérkőznek egymással. Most Magyal király győz, és ő uralkodhat a következő Yuléig (vagyis e dátumtól rövidülnek ismét a nappalok. A druida hagyományok úgy tartják, ekkor tetőzik az összes szent növény mágikus ereje.
4. Őszi napéjegyenlőség/Mabon (szempember 21-22)
A Mabon walesi eredetű szó, az Arthur-mondakörből ismerjük, a férfiúi termékenyítőképesség istenének neve. Csak attól fogva ünnepeljük, mióta az északi népek elözönlötték a szigetvilágot. A Mabon kettős lényegű, részben kivágunk bizonyos dolgokat az életünkből, másrészt tisztelgünk a család női halottai előtt. Az Őszi napéjegyenlőség az év második nagy betakarítási ünnepe.
Az Esbat és a Szabbat brit eredetű szokást is rejt. Ezeken a jeles napokon általában a boszorkánytanya gondnoka, illetve egy tágas udvarházzal rendelkező boszorkány látta vendégül a társait. A húsleves, a sültet ő készítette, az italokat, a kenyeret és a többi ételt a vendégei hozták. A szabadtéri rendezvényeken az üst fő feladata a levesfőzés volt. A sütés-főzés a szertartás egész ideje alatt zajlott, hol a mágikus kört készítették el először, hol az ünnepséget tartották meg előbb, volt amikor a szertartás maga volt az örömünnep is. A koven zenészei szolgáltatták a muzsikát, a többiek táncoltak. A régi szokások egy része ma is elevenen él.
Az Esbatok és Szabbatok magányos ünneplése természetesen csöndesebb hangulatú. Az önálló boszorkány a Szabbatokon általában az otthonát és az oltárát díszíti fel, egyetlenféle ételt készít, az oltárnál tevékenykedik. Dolguk zömét telihold idején végzik, ilyenkor saját mágikus szükségleteiknek tesznek eleget |
AJÁNLOM AZ OLDALT
