Eredet:
A farkasember-mtosz eredete kt forrsbl tpllkozik. Egyik az si civilizcik vallsi vilga, a msik a kzpkori hagyomny. E kett sszemosdva alkotja napjaink vrfarkas-kpt. Az llatt val tvltozsban val hit az si smnizmus maradvnya, ezt mi sem bizonytja jobban, mint az indinok mondi.
A germn nphitben-mitolgiban:
A germn mitolgiban bizonyos emberek llatalakot tudnak felvenni. Ezek kztt csak egy az emberfarkas, aki emberekre s nyjakra tmad, sztmarcangolja ket. Az tvltozs tbbnyire szndkos, de mint a szlvoknl, lehet varzsls kvetkezmnye. Egyszer akarata ellenre vltozott emberfarkass Sinfitli s Sigmund. Vndortjukon egyszer arra lettek figyelmesek, hogy kt ember alszik a fa alatt, a fa gain farkasbunda lg. Kvncsisgbl felhztk a farkasbrt, s nyomban farkasknt viselkedtek. A germn hit szerint a farkasember tznaponknt visszanyeri emberi alakjt, hogy megpihenjen. Tz nap mlva Sinfitli s Sigmund is levedlettek, ekkor viszont elgettk a farkasbrt
Feljegyzsek lltlagos farkasemberekrl
- A grg mitolgiban szerepel egy Lkan nev uralkod aki nem hitt az igazi istenekben s elsznta magt, hogy kiprblja ket egy adag emberi hssal, amit a tiszteletkre rendezett nnepsgen a sok tel egyikeknt szolgltak fel. A kannibalizmust mlysgesen eltltk a vilgnak ezen a rszn. Az istenek miutn felfedeztk a tiltott hst, Lkan kirlyt farkass vltoztattk.
- Hrodotosz szerint i. e. IV.-V. szzadban a Fekete-tenger partjn l slakk varzslk voltak, kik vente nhny napra farkass vltoztak, majd ha akartak vissza tudtak alakulni.
- Ovidius (i. e. 43 – i. sz. 18) "Metamorphoses" cm elbeszl kltemnyben feljegyzett egy olyan alakvltozst, amely egy bn megtorlsaknt trtnt. A kltemnyben megemlkezik egy legendrl, amelyben rejtlyes alakvltozsok szerepelnek a teremts idejtl kezdve egszen Julius Caesar korig.
- i. sz. I. szzadban id. Plinius r mr valsgos lnynek rja le ket.
- 1793- Gilles Garnier. Gilbert egy erdei remete, otthonrl elkborolt gyermekeket falt fel. A szemtank elmesltk, hogy lttk, amint Gilbert ilyenkor farkas alakot lt. Elfogsa utn beismerte farkasember mivoltt, s mint boszorknyt 1793 janurjban elgettk.

|